Generációváltás: az én cégem vajon túléli?

Hazánkban tömegesen a rendszerváltás után nyílt lehetőség saját vállalkozás alapítására, e vállalkozások serege most ér a generációváltás szakaszába. Érthető okokból a témával kapcsolatban nincs sok hazai tapasztalat, azonban egyes nemzetközi kutatások szerint a vállalkozások 80 százaléka ezt a változást nem éli túl. Ez nem csak a vállalkozások számára hatalmas kockázat, de a magyar gazdaság számára is vészjósló arány.

Miért ilyen gyászos ez a mutató?

– Ennek számos összetevője lehet. Az egyik az, hogy a generációváltás sokak fejében csupán egy technikai folyamat. Az érintettek sok esetben csak a családi vállalkozás átadásának technikai teendőire fókuszálnak, azaz a vagyon szétosztására, az átadással kapcsolatos jogi kérdések tisztázására, a szervezeten belüli és kívüli kapcsolatok folytonosságának megőrzésére, a családi alkotmány megírására.

Nem ezek a legfontosabbak?

– Természetesen ezek tisztázása nélkülözhetetlen a siker szempontjából, azonban egy másik, legalább ennyire fontos tényező jelentőségét rengetegen alábecsülik: a folyamat szereplőinek érzelmeit. Az alapító(k) és az utód(ok) személyét. Akik bár tudják, legalábbis sejtik, hogy az imént említett technikai dolgokat fontos végrehajtani, de érzelmileg nem tudnak mellette elköteleződni. Az elmúlt tizenkét évben együttműködéseink során azt tapasztaltuk, hogy a technikai és érzelmi oldalnak egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy a stafétabot átadása valóban sikeres legyen.

Mi az, ami érzelmileg megnehezíti ezt a folyamatot?

– Az egyik nehézséget az alapítók jövőképe, illetve annak hiánya okozza. A legtöbb vállalkozás nem tudatosan épült, az alapító nem gondolta végig, hogy ki van kiért. A cég érte, vagy inkább ő a cégéért? Az pedig csak nőtt, egyre többet kért az alapító idejéből, aki pedig hamar elfelejtette, miért is csinálja mindezt. Létrehozott magának egy élethosszig tartó alkalmazotti állást, amiből nincs kiszállás. Jellemzően nincs saját hobbija, munkán kívül elfoglaltsága. Így amikor eljön az idő, hogy a napi tíz-tizenkét óra munka helyett mást csináljon, akkor nincs alternatíva. Nincsenek álmok, tervek. Eluralkodik az alapítón a haszontalanság érzése, ezért a cégből való kilépés gondolatától is kirázza a hideg. A másik érzelmileg megterhelő téma, ha az utód nem alkalmas a cég vezetésére. Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből? Még lehetőséget sem adok neki? Inkább nem mondom el, hisz neki csináltam.

Generációváltás - Az én cégem vajon túléli?

És mi zajlik az utódok fejében?

– Ahogy nőnek, egyre inkább erősödik bennük a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás:Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjem a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!” A másik véglet, amikor a gyerekek megfogadták, ha felnőnek, apa cégének a közelébe se mennek. Szeretnék látni a saját gyerekeiket felnőni, számukra az én-idő, a hobbi már nem luxus, hanem természetes igény. Vagy esetleg kipróbálnák magukat más területeken is, mert más a saját jövőképük. Ilyenkor az utódokban folyamatos lelkiismeretfurdalás dolgozik: „Hogyan mondjam meg a szüleimnek, hogy nem akarom életük művét továbbvinni, hiszen nekem csinálták?

Mi tehát a megoldás?

– Az elmúlt évtizedben számtalan esetben olyan tanácsadó cég után kerültünk megbízóinkhoz, akik mindig csak az egyik oldalt – a technikait vagy az érzelmit – képviselték. Azt tapasztaljuk, hogy a siker érdekében szakértő kezekben kell legyen a szervezetfejlesztési, jogi, pénzügyi rész, továbbá a családtagokhoz jól illeszkedő segítőre is szükség van ahhoz, hogy az érzelmekkel is szembe tudjanak nézni. Még egy útravaló! A klasszikus utódlásnak jó néhány remekül működő, ám kevésbé ismert alternatívája van, amelyek mérlegeléséhez érdemes tapasztalt sorstársat vagy szakértőt is meghallgatni.

Fenti interjú a Piac&Profit magazin 2019 márciusi számában jelent meg.